Az egész azon a bizonyos péntek reggelen kezdődött (2009. november 6-án), amikor 9 óra előtt kb. 10 perccel megérkeztem a Szepsi buszmegállóra. A busz 9 óra 5 perckor indult Szepsiből, de még a busz indulása előtt megérkezett Zoli is. Felszálltunk a buszra abban a tudatban, hogy még jó sokat fogunk utazni, és még ki sem értünk Szepsiből, én már megfelelő pozícióban el is aludtam. Mint sejtettük, az út nem csak hosszú, de nagyon hosszú volt!
Losoncon szerencsére megállt a busz, és elfogyasztottunk egy epres üdítőt a buszmegálló melletti kis étteremben. Azután a busz csak ment tovább. Mielőtt végre valahára Komáromba értünk, találkoztunk Beussal. Később aztán Szabó Csilla (az SZMCS kontingensének IST koordinátora) vezetett minket ahhoz a bizonyos magas épülethez, ami a parókia volt. Elfoglaltuk az ANTIK szobát. Közénk még Benő is megérkezett. Este két csoportra oszlottunk, és olyan dolgokat kellett felírnunk egy hatalmas papírra, ami mind a nyolcunkban közös volt. Nagyon szépre sikeredett!
Másnap reggel nem annyira korán, de annál álmosabban keltünk fel. A délelőtt azzal ment el, hogy felmérőket írtunk, és szóbeli meghallgatáson voltunk szlovákból és ki-ki angolból vagy németből. Majd következett az ebéd. Ami finom volt! A délutáni programot előadások töltötték ki a szlovák, lengyel és cseh cserkész szövetségekről. Persze felváltva játékokkal, amik nagyon jól sikerültek. Köztük a BEUGRÓval. J Estére pedig, hogy a jó hangulatot fokozzuk, megnéztünk egy irtó jó filmet, ami mellesleg a plafonon volt vetítve, így a padlót elfoglalva mindenki a plafont nézte.
Reggel korán keltünk, nagyon korán. A reggeli után még játszottunk, majd miután mindenki összepakolt, lezártuk a hétvégét, elköszöntünk egymástól, és elindultunk az Érsekújvári buszmegállóra, hogy a busz haza vigyen minket.