Szepsi kedvező kiindulópontja lehet a történelmi és természeti értékek iránt érdeklődő turistáknak (pl. egy cserkésznek).
Szepsitől 9km-re észak felé fekszik Jászó. Az első írásos emlék 1171-ből származik, amikor is Kálmán uralkodása alatt kolostort alapítottak. Az eredeti helyén épült fel az osztrák barokk kolostor mintájára, középen kéttornyú székesegyházzal.
A jászói cseppkőbarlangot 1846-ban tárták fel, hossza 2800m, ebből 980m látogatható. A barlangot gazdagon díszítik a sztalagmitok (felfelé növekvő cseppkő), sztalaktitok (lefelé növekvő), cseppkőoszlopok, valamint különféle alakú és színű hatalmas pagodák. A barlang legrégibb része a Régi-terem (a leletek alapján már az őskorban lakott volt), melyben egy 5,5m magas cseppkőoszlop található. A Denevérek dómja egy tucat denevérfajta telelőhelye. A barlang relatív páratartama 98%, allergiás és asztmás betegségek kezelésére alkalmas, ezért a barlang egyes részeit kezelésre használják.
A jászói tó fürdésen kívül halászatra is alkalmas. A tóeggyüttes mentén tanösvény vezet a barlanghoz és a Jászói Sziklához.
Északabbra található a vashámorokat meghonosító német telepesek által a 14. század elején alapított Alsó és Felső Mecenzéf (Unter und Ober-Metzensiefen). Turisztikai szempontból Mecenzéfnek ideális a fekvése és természeti adotságai is kiválóak. A festői Súgó-völgy mindig keresett kirándulóhely volt.
Mecenzéftől újabb 8 kilométerre van Stósz. Itt született, élt és itt nyugszik Fábry Zoltán (1897-1970) író. A háza ma múzeum Stósz felett a Stószfürdő légúti és idegrendszeri megbetegedések gyógyítására alkalmas. A fürdő Szlovákia délkeleti részén található a Szepsi Érchegység és a Szlovák Karszt határán. A Mecenzéf és Szomolnok közötti bányász út mentén fekszik festői vegyeserdők között. A fürdő természetes gyógyító és serkentő hatását a mérsékelt éghajlat adja. Ehhez járul hozzá a fürdő természeti környezete, a délre nyíló magaslat (650m t.sz.f.) és a fenyvesek közvetlen közelsége. A svájci osztályozás szerint a klimaterapeutikus térséghez sorolják, 1-es fokozattal.
Stószfürdő északi irányában a Kojsói havasok alatt van a Szomolnok, a Szepesség és Sáros felé vezető út. Télen a környék síelésre ideális terület.
Szepsitől nyugatra fekszik Torna (egykori megyeszékhely). Torna várának romja a város fölött, 375m magas hegyen látható. Feltehetően a 13. század második felében épült, s IV. Béla ajándékozta Tékus grófnak a tatárdúlás idején tanúsított helytállásáért. Utódai felvették a Torna nevet; több tulajdonosa volt. 1683-ban a Tökölyek foglalták el, azonban a császári seregek Schultz generális vezénylete alatt leverték és 1685-ben felrobbantották.
Tornától nyugatra található a Szádelői völgy a Szlovák Karszt (a legkiterjettebb karszt hegység Közép-Európában) vitathatatlanul legszebb képződménye, a maga természeti értékeivel, amelyek jelentősége túlnőtt az ország határain. A hasadék észak-déli fekvésű, 300-400 m magas sziklafalai között kb. 3 km hosszú szorosban folyik a Szár-patak és vezet az út, amely csak gyalogosan járható. Egyik legszebb természeti képződménye a 110 m magas Cukorsüveg.
Az Áji völgy végén, 664 m t.sz.f. m.-ban fekszik Ájfalucska. E térségben ered az Áji patak, mely több méteres vízeséseket alkot. A településen eredeti faházak láthatók, amelyeket az itt élő szlovákok és ruszinok építettek.
Szepsitől 30km-re nyugatra a Krasznahorkai vár és a mauzóleum, keletre pedig Kassa található.