Az egész olyan váratlanul kezdődött.
Pár hete kaptam egy levelet Bihar vármegyéből, nem mástól mint Rózsa Sándortól. Nagyon megtisztelve éreztem magam, hogy az én segítségemet kéri a kiszabadításához. Útnak indultam hát remélve, hogy szerencsével járok.
Mikor megérkeztem Restére, sok kisbetyár társaságában találtam magam. Még az este folyamán térképek segítségével kerestük meg a legbetyárabb tulajdonságokat, majd tábortűz körül énekelve melegedtünk meg. Az elalvás igazán nehezen ment mindenkinek, de hiszen ez a nagy izgalomban érthető!:)
Másnap reggel elfoglaltuk az egész országot, énekeltünk és csomózni is megtanultunk. Ebéd után pedig elindultunk a hétvége legfontosabb küldetésére: Rózsa Sándort fogvatartóitól kiszabadítani. Út közben a pandúrokkal is vigyáznunk kellett, ám mi a patak medertől sem riadva vissza lopakodtunk egészen az erődig. A csapat ötleteiből a legjobb taktikát kifundálva rohantuk le az őröket, majd Rózsa Sándort kiszabaditva ujjongva tértünk haza.
Készítettünk csuhé angyalkát és dugó rénszarvasokat, majd énekelve fogadtuk a Mikulást, aki hozott nekünk egy nagy tortát, cukrot a csizmánkba, sárga és zöld nyakkendőt a cserkészek nyakába.
Gratulálunk azoknak, akik kiscserkész igéretet és cserkész fogadalmat tettek!