2009. december 5., szombat
Megérkezett hozzánk is a Mikulás december 5-én. Nagy puttonyát cipelve kiscserkészeink nagy figyelemmel követték minden mozdulatát, aki e képen szólt hozzájuk:
„Hoho-hohóóóóóó! Nem kérdezem jók voltatok- e gyerekek, mert bizony figyeltelek én benneteket egész éven. Nagy megelégedettségemre szolgál, hogy ennyi lelkes, vidám gyereket láthatok minden alkalommal, valahányszor erre járok. Bár rengeteg munkám miatt nem voltam biztos abban, hogy a szepsi kiscserkészekhez is elérkezem, mégis türelmetekkel bizonyítottátok, hogy megérdemlitek az ajándékokat. Az adventi naptárat, melyet angyalkáim készítettek számotokra használjátok egészséggel, és még készítitek a figurákat, ne feledkezzetek meg legnagyobb ünnepünkről, a karácsonyról sem. Tiszta szívvel várjátok a szeretet ünnepét, hogy egyszer majd ti is angyalkáim lehessetek. És persze köszönetet mondok minden kismanómnak, Rudolfnak, a rénszarvasnak és angyalaimnak a segítségért, amit kaptam tőlük.
Hohohohóóóóóóóó, jövőre megint találkozunk, addig is jók legyetek!”