Az SZMCS által idén is megrendezett vezetőképző táborok közül a 22. őrsvezető képző táboron részt vett Bartók Zoltán, Greczmajer Péter és Balázs Attila, akik a képesítést az őszi záróképző után kapják majd meg. A kiképző törzs tagja volt csapatunk 3 segédtisztje is: Zborai Beáta, Gajdos Katalin és Szanyi Tamás. Zborai Beáta miután 2. éve erősítette a kiképző törzset, munkájával tagságot nyert az I.sz. Gróf Esterházy János cserkészcsapatba.
A 16. segédőrsvezető képző tábor sikeres elvégzése után képesítéssel térhetett haza Szabó Zoltán és Szeles Pál. A kiképző törzs tagja csapatunk segédtisztje, Takács Gabriella volt.

A SÖV táborról Pali, az ŐV táborról pedig Bartók Zoli a következő szavakkal számol be:
„A SÖV táborból nagyon sok élményem van. Sok baráttal megismerkedtem, sok olyan dolgot megtanultam, amit még nem tudtam, és sok tapasztalatot is szereztem. A legjobb a táborban én szerintem az volt, amikor az esti nagy jelenetre gyakoroltunk, mert akkor mindenki ki tudott kapcsolódni, sokat gyakoroltunk és nevettünk, mindenki jól érezte magát. A legnehezebb a túra második napja volt, mert a nap felében mindenkinek elfogyott a vize, és mindenki szomjazott. Nagyon rossz volt, mert úgy éreztem, hogy nem fogom kibírni, de végül a kitartás győzött. Ebből az volt a tanulság, hogy ne vigyünk kis üveget a túrákra, hanem nagy flakonokat, és spóroljunk a vízzel. Ez a tábor olyan volt, mint az iskola, mert tanultunk, és azt fel is használtuk feleléskor. Voltak írásbeli feladatok, amiket bár az elején nem sikerült megoldani, de a végén kaptunk második lehetőséget.
Ez a tábor nekem nagyon sokat jelentett tanulás és cserkészet szempontjából is.”

„Idén hárman vágtunk bele az őrsvezető képző táborba (Peti, Ati és én), amely július 4.-e és 14.-e között zajlott Palást mellett az Olvári-völgyben. Bár a tábor rossz idővel kezdődött, a jó hangulat és az azt kiváltó még jobb társaság ezt is elfeledtette velünk. A jól ismert „Süss fel Nap”-ot énekelve, hamar otthagyott minket a rossz idő.. Minden nap nagyon érdekes előadásokon vehettünk részt, amiket jobbnál jobb feladatok és játékok kísértek. Még a mindenki által utált reggeli tornák is olyan jó hangulatban teltek, hogy öröm volt azokra felkélni és nem csak, hogy felfrissítettek minket, hanem meg is nevettettek. A tábortüzek is nagyon jó hangulatban teltek, főleg a közös tábortűz a segéd örsvezető- és segéd tiszt-jelöltekkel, valamint a segéd táborral.
Bár eleinte féltem egy kicsit a tábortól, nem bántam meg, hogy jelentkeztem és megérte kidolgozni a feladatokat és elmenni oda. Nagyon sok új ismerőst, barátot és élményt szereztünk.“