Pénteken délután (2009. február 6-án) a Kakas előtti parkoló lassacskán megtelt a csapat tagjaival, akik nagy táskákkal és izgalomtól csillogó szemmel várták, hogy felszállhassanak a buszra, amely elviszi őket a faluba, ahova a frissen választott Mátyás király látogat majd el...
Kis idővel (az áji turistaszállóban) a gyors kipakolás és elszállásolás után már 3 csoport készült a király fogadására, ezek pedig a PARASZTOK, CSIKÓSOK és VIRÁGKÖTŐK voltak. A tábortűz előtti előadás az uralkodóról és a tûz alatti mesék Mátyás királyról segítettek, hogy átéljük az Igazságos uralkodó korának hangulatát.
...Lassan eljött az este, és a hálózsákjainkba bújva kérdezgettük egymástól: Vajon mikor jön el Mátyás? Hogyan fogadjuk őt? Vajon meddig marad? A susogás pedig lassacskán elhalkult, mígnem álomba szenderült a kis csapat.
A reggel gyorsan elröppent – reggeli torna, reggeli, játék, fakanálbábu készítés – és már csak azt vettük észre, hogy a finom ebéd utáni csendes pihenőben készülünk az esti bábszínházra, amivel majd meglepjük a királyt. Minden őrs 1– 1 szobában alkotott mesét, amiben az elkészített fakanálfigurák játszottak főszerepet. Miután elkészültünk, a 3 csoport (Csikósok, Parasztok, Virágkötők) elindult a faluba, mert az a hír járta, hogy Mátyás már közeledik. Miközben pedig Ájban barangoltunk, feladatul kaptuk, hogy megkeressük a választ pár kérdésre. Valamennyi kérdés megoldása után visszatértünk szálláshelyünkre. A következő program pedig: számháború, mise, bál. Bizony BÁL!!! Ugyanis nem mástól mint Mátyás királytól kaptunk meghívást a farsangi mulattságra. Így hát felöltöztünk, elkészültünk és a bálteremben vártuk a megérkezését... és végül MEGJÖTT! Arany palástban érkezett és miután elfoglalta az őt megillető helyet, érdeklődéssel figyelte az őrsök által előadott meséket. Zborai Bea segítségével a „Táncházban“ pár alaplépést is elsajátíthattunk. De sajnos mint mindennek, ennek is vége szakadt. Királyunk nyugovóra tért és mi is visszatértünk szálláshelyünkre...
Vasárnap délelőtt ismét megtelt a Kakas előtti parkoló, ezúttal viszont szülőkkel, akik már türelmetlenül várták csemetéjük hazaérkeztét. Miután megérkeztünk a várakozók és a gyereksereg hamar szétszéledt. A parkoló kiürült, minden visszakerült a régi kerékvágásba, de a mi szívünk teli volt élménnyel, és tudtuk, a következő alkalommal is hasonlóan jól fogjuk érezni magunkat.