Minden március 27.én kezdődött. Kaptam egy segítséget kérő hangüzenetet Kärchytől egy földönkívülitől, akit üldöztek a polipok, és a Földön rejtőzött el előlük. Egyszerűen nem volt idő hezitálni. Menni kellett! Nem tudtam, hogy kik lesznek ott, mivel kell majd szembenézni, csak annyit, hogy Kärchy és talán az egész Föld sorsa az én kezemben is van.

Pénteken 19.00kor már Komáromban voltam többedmagammal. Hirtelen nagy fény sugárzott be az udvarról. Kimentünk. Alig láttunk, nagyon vakított a fény. Felvettük hát a szemüvegünket! Kärchy volt az! Huh, kicsit megnyugodtunk. Arra kért bennünket, hogy rejtsük el őt egy atomkúpprojektorban. Még szerencse, hogy volt nálunk egy! Levittük őt oda, és egy jó kis film kvíz után nyugovóra tértünk. Másnap reggel még semmit sem sejtettünk. Felkéltünk, tornáztunk, reggeliztünk. Mindezek után gondoltuk viszünk Kärchynek is egy pár falatot... szörnyű látvány fogadott... nyál, nyál, nyál, mindenütt nyál, felfordulás.... Kärchy sehol. Egyetlen mentsvárunk egy videó üzenet volt, amit Kärchy készített elrablása közben az elméjével. Az állt benne, hogy hamarosan telepatikusan üzen majd nekünk. Várnunk kellett... Gondoltuk addig készítünk egy pár repülő sárkányt, hátha szükség lesz a segítségükre a későbbiekben. 11.00 volt, ha jól emlékszem, amikor Z ügynök belépett a szobába a telepatikus üzenetekkel. Kärchyt egy időzítővel bebiztosított robbanó szerkezetbe helyezték el a polipok. Nem volt sok időnk. Kaptunk egy lista tárgyat, amit be kellett szereznünk és 4 fényképet 4 helyszínről, ahol a hatástalanításhoz szükséges kódok voltak elrejtve. Rohantunk. 12.30-ra már a helyszínen voltunk. Gyorsan betápláltuk a kódokat, éééés hála az égnek sikerült hatástalanítani az időzített bombát. Mérföldkő zuhant le a szívünkről. Ennek örömére elfogyasztottuk finom ebédünket, ami nagyon jól esett. Teli hassal sétáltunk egyet a a csodás városban... egy tornateremben kötöttünk ki, ahol hatalmas mászófalak tárultak elénk (különböző nehézségi fokozatúak voltak). Egy ügynöknek semmi sem állhat az útjába, így nem riadtunk vissza a magasságtól és a kihívástól. Nagyon jó mulatság volt! Izmos kezekkel érkeztünk vissza az atomkúpprojektorba, ahol ezen mozgalmas nap után nagyon jól esett mindnyájunknak a lelki program, elmélkedés. Éééés igen! Fincsi vacsi ala Pizza! A napot egy jó hangulatú tábortűz zárta.