Zöldnyakkendős cserkészeink a nyakukba szedték a világot, és biciklire pattanva elindultak a horizont felé.

A festői szépségű Súgó-völgye felé vezetett utuk, ahol meg is pihentek egy kicsit: szalonnát sütöttek, énekeltek. A családias légkörben pedig cserkész fogadalmat tett Mohňansky Rudolf, Dobos Anna és Orsolya, Zachariaš Edina. Gratulálunk nekik!

Itt a tavasz, csicseregnek a madarak, mi sem bírunk tovább a lakásban ülni, úgyhogy összegyűltünk egy szombat délelőttre megmozgatni magunkat.

Hogy bemelegedjünk, fogócskáztunk kicsit, majd nagyon felbátorodva egymással is össze akartuk mérni az erőnket. Röpkötek a szívószálak végén a skittles korongok, guritottunk labdát orral, lábak között ugráltunk, sőt még azt is megtanultuk, hogyan tudunk egy nyakkendőt a legcselesebben megszerezni.
Az izmaink ezennel készen állnak a jóidőre!:)

Azt hittük, egy átlagos portyára gyűltünk össze a hegy alá, mint utólag kiderült, ennél sokkal többről van szó.
Feltűnt Tikó, aki egy igazi klondike-i aranyásó volt. EGY IGAZI. Azt mondta, ezen a területen is van arany, és ha ügyesek vagyunk, lehet még mi is találunk, és belőlünk is aranyásó lehet.

Elindultunk hát, és mindenféle akadályokat álltunk ki, amik egy aranyásó útját megnehezíthetik: medvét tanultunk meg legyőzni, csákányt terveztünk, sőt, még egymásnak is megtanultunk üzenni a morse abc segítségével, ha esetleg bajba kerülnénk.

Ez nem akár milyen nap volt számunkra. Az idő is kedvezett (az előző esős naphoz képest) egy jó kis túrához tele meglepetés feladatokkal. Először is nyomok után kutattunk, majd azt meglelve őrsönként gipszbe öntöttük. Másodszor különböző faleveleket gyűjtöttünk, hogy odahaza lexikon segítségével megállapíthassuk a fajtáját.

Ezen a napon egy nagyon izgalmas kirándulásra indultam a cserkésztársaimmal. Az volt a legjobb benne, hogy összegyűlt az egész őrs. A hosszú utazás közben nagyon jól elbeszélgettünk. Az úticélunk a szalánci vár volt.

Reggel 7:10 -kor találkoztunk a szepsi vasútállomáson, hogy nekivágjunk a megtervezett túránknak. Az időjárás nem volt túl kegyes, nagyon fújt a szél, talán ettől ijedtek meg sokan. Minket ez nem zavart, nekivágtunk utunknak. Sajnálhatja, aki nem jött.
Útvonal hossza: 16km
Szintkülönbség: +649m, -649m

Szép, napsütéses szombat délelőttön indult csapatunk útnak az idei kiscserkész portyának. (Ezéven a Dongó és Mangó őrs szerves részei voltak az állomásoknak.)

A török basa elrabolta a kiskakast a gyémántfélkrajcárával együtt, és a sárganyakkendős cserkészeink csak akkor kaphattak útbaigazítást, hogy hol keressék, ha bizonyságot tettek rátermettségükről. Szerencsére mindannyian könnyedén vették az akadályokat a cserkésztudásuk és ügyességük révén. Kiszabadították a kiskakast , jutalmuk rengeteg aranytallér volt.

Egy csodás szombat délután felejthetetlen kalandban volt részünk a szepsi tölgyerdők mélyén az elveszett kincsesládát kutatva. A varázslatos portyát a Múzeum kertjében zártuk egy hangulatos tábortűzzel, amely során a Mangó és Dongó őrs fogadalmat is tett. A Tücsök őrs így mesél az élményeiről: