Festői környezetben, kis kiruccanással gyűlt össze több generáció ünnepelni Jósvafőn. A jelenlegi csapattagok családtagokkal, a korábbiak pedig már akár családot alapítva. Körünkben üdvözöltük az alapító csapatparancsnokot, Vitéz Lászlót és az akkori segítőit, Remák Béla bát és Szanyi Ernő bácsit. Jelen voltak Pista bá egykori GH-s tündérei is. Megérkeztek csapattagok Dániából, Nagy-Britanniából, Budapestről és Pozsonyból is, és persze Szepsiből. Volt, aki utoljára 20 éve volt csapatrendezvényen, és ott voltak a jelen sárga és zöld nyakkendősei, a játszószőnyegen pedig az utánpótlás. Miközben egy mini képkiállítás fogadta a vendégeket és már javában főtt a gulyás, gyülekeztek a családi nap résztvevői. Az ünnepség zászlófelvonással kezdődött, majd Balta Zsolt napostiszt kért jelentést az őrsöktől. A napiparancs után Szpisák Zsuzsanna, volt parancsnok és a csapat mindenkori mozgatója köszöntötte a vendégeket, ezt Mártha Tamás, csapatparancsnok ünnepi beszéde követte. A délelőtt folyamán készültek dinnyés legyezők és karkötők, ill. lovaskocsikázásban volt része az ünneplők többségének. Az ízletes ebéd után a 30 év 30 percben filmvetítés várta a résztvevőket, amelyet Szalontay Ábel szerkesztett a csapat korábbi és jelenlegi tagjait megszólaltatva. Ezután mindenki csoportokra bontva falusi portyára indult, amit általában a fagyizás koronázott meg. A portya teljesítéséért (is) finom ünnepi torta járt, majd közösen ültünk egy késő délutáni tábortűzhöz, ahol mókából, hangos dalolásból, jókedvből nem volt hiány. Köszönet minden résztvevőnek, hogy emelték az ünnep fényét. Hálásak vagyunk a Gondviselésnek a jó időjárásért, Gyulának, Iminek és Tikónak a gulyásért, minden segítő kéznek a segítségért és az anyukáknak - nagyiknak az omlós, ropogós, krémes és sorolhatnám a tálcákon megjelenő és gyorsan elfogyott süteménycsodákért.