Minden résztvevő kellemesen elfáradt a kényelmes és szünidei napok után. Kifutottuk magunkat. Gurult a labda, bordásfalra (azaz a játék szerint a levegőbe) mászott minden cserkész, hasalt, pókfocizott, alagútban kúszott. Egészségünkre!

Beszámoló alább olvasható:

Utánunk van a karácsony és a szilveszter. Sok volt a sütemény, az édesség és a szendvicsek, így jól jött a hétfői sportnap. Már csak azért is, mert így sulikezdés előtt egy csöppet megmozgathattuk magunkat, hogy jól induljon a tanulás és mindenre legyen energiánk.

November 9. és 11. Között Karaffa Adrival egy nagyon érdekes „külügyi képzésen“ vettünk részt Budapesten a Magyar Cserkészszövetség szervezésében. Pénteken „hatalmas bátorsággal“ nekivágtunk Budapestnek, hogy felkeressük a képzés helyszínét, de amikor megtaláltuk, bátorságunkat egy kis félelem váltotta fel – mit fogunk mi itt csinálni ennyi ismeretlen között? De ez belépésünk után máris szertefoszlott, amikor megláttuk másik két SZMCS-s cserkésztesvérünket: Pintér Mirit és Antal Tomit Ipolyságról.

Október közepén járunk, és immáron minden őrs megkezdte a munkát. Nem kivétel ez alól az újonnan toborzott lurkók őrse sem, akik először látogattak el közénk. A Galériában, rendhagyó módon nem csak egy őrs találkozott, hanem csapatunk összes kiscserkésze, és az őrsit rajfoglalkozás előzte meg. Játszottunk, és megismertük egymás nevét. Ami pedig a legfontosabb, hogy az őrsi végén, még mielőtt búcsút intettünk volna egymásnak, Ádám megtanította a kiscserkész raj csatakiáltását. Hogy is hangzott?

2011. szeptember 29- én az iskola pályáját rendhagyó módon a cserkészek töltötték be, azaz mi. Azzal a céllal érkeztünk, hogy egy röpke bepillantást adjunk az alapiskola fiatal nebulóinak egy parányi "kulcslyuk"nak mondható résen át a cserkészek sokszínű és sokrétű világába.

Augusztus elejétől jó hangulatban és harci kedvvel zajlanak a méta gyakorlások. A kápolna alatti rét két naponta megtelik lelkes csapattagokkal, akiket csodálkozva (és szerintem irigykedve) les az éppen ott kocogó lakótelepi városlakó vagy a kutyáját sétáltató ifjú, de akár néni is :-)

Örömmel jelezzük, hogy megszületett a 2009/2010-es cserkészévben az őrsök versengésének eredménye, amely a csapatrendezvényeken való részvételt mérte össze.

2010-ben a győztes a Mangó őrs! Gratulálunk.

A nyereményről később közlünk beszámolót.

Egy kissé borongós péntek délután csapatunk Dongó-, Mangó- és Méhecske őrse Oravecz Matyi tűzoltó cserkésztestvérünk vezetésével felkerekedett, hogy kiderítse, milyen hatalmas, elképesztő és titkos dolgokat rejtenek a tűzoltó szertár falai....

Tizennyolc izguló és/vagy magabiztos próbázó kezdte meg az egész éves cserkészanyagból a beszámolót a téli őrsik helyszinén.

A kiscserkész jelölt, 2.kiscserkész, újonc és 1.próba volt a feladat, kinek-kinek korosztálya szerint. A bátrabbak gyorsan haladtak, és korán, sikerélménnyel végeztek, volt még idő a játékra is. Az 1.próba gyakorlati része a cserkész korosztálynál ősszel folytatódik.

1998 őszétől a felújításra szoruló csapatotthonban, ami egyébként a város legrégibb lakóháza, elkezdődtek az első munkálatok. Szeptember 9-én kiürítettük a kis házat. Ezután a vakolat bontása következett a Teknős őrs és két cserkészapuka segítségével.

A cserkészotthonról tudni illik, hogy az egy szép kis parasztház, ami már nagyon régi – a Víz utcában. A felújítást már több éve elkezdték a csapatunkat segítő szülők és a Teknős őrs. Az évek múltak és nem nagyon változott a ház kinézete. Egy szép napon aztán úgy nézett ki, hogy már csak hónapok kellenek ahhoz, hogy a régi-új otthonunkban tarthassuk az őrsi foglalkozásokat. Ezalatt az idő alatt új gerendák kerültek a régi helyébe, és a tetőn is új zsindelyek lettek láthatóak. Ezután egy kis időre megint leállt az otthon felújítása.